Településeink
Időjárás
Térkép
Hungarian (formal)Română (România)

Csatószeg

Alcsíkon, az Olt bal partján fekszik 662 m tszf. magasságban. Csíkszeredától a 12-es országúton, majd a 123A jelzésű megyei úton közelíthetjük meg (18 km). 1992-ben 992 lakosa volt, 2 román kivételével mind magyarok. Közigazgatásilag Csíkszentsimonhoz tartozik.

Benkő Károly (1853. 27) említi a déli Tormás és a keleti fekvésű Veress borvizeket. Csatószegnek Csíkszentsimon felé eső részét, ahol a Szent Simon és Júdás Tádé tiszteletére szentelt templom áll, Szentegyházfalvának és Templomaljának is nevezték. Most külön plébánia van Szentsimonon és Csatószegen is.

Római katolikus templomát Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületként tartja nyilván. A Főúttól jobbra (nyugatra) emelkedik. Alapjában késő gótikus építkezés. A templom többi része barokk stílusban épült. Gótikus szentségtartó fülkéje (tabernákulum) eredeti helyén látható, és a legszebbek közé sorolható (Köpeczi S. József). Szárnyas oltárán nyolc női szent alakja látható. A 13. századi (gótikus) keresztelőkútját terméskőből faragták. Román, gótikus és reneszánsz stílusjegyeket hordoz. 1973-ban feltárták a főbejárati ajtókeretet, amely országos viszonylatban is páratlan remekmű, és a 15. században épülhetett (Balogh Jolán). A jelenlegi barokk templomot átépítés (1771-78) után 1786-ban szentelték föl Szent Simon és Júdás apostolok tiszteletére. Átépítéskor tűntek el a gótikus ablakok és a boltozat.

A templom középkori emléke a jelenleg mellékoltárként elhelyezett szárnyas oltár a 16. század második negyedéből. A Mária oltár jelenleg egy kora barokk oltárba van beépítve, melynek alsó felén az Ave Regina Caleorum feliratot átfestették, és egy barokk Szent József szobrot helyeztek a fülkébe. A táblaképeket élénk színvilág, erős kontúrozás jellemzi (Mihály Ferenc, 1998. 112).

A templomhoz Kisboldogasszony tiszteletére szentelt kápolna csatlakozik. A templom kerítésében látható indás sírkövön (1707) a nap, hold és a csillagok ismerhetőek fel. A cinteremben álló, az 1800-as évek elejéről származó síremlék (indás kőkereszt) az életfa motívumait tárja föl.

Mai formáját az 1777-1778-as években kapta, ugyanekkor kerül a mai helyére a XVI. századból származó késő gótikus szentségtartó. Nagyobb méretű javításokat Incze Dénes, valamint Szőcs Márton jelenlegi plébános végeztetettek úgy a templomon, mint az egyházi épületeken.

Temetőjét és egyik kőoszlopát Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületként tartja nyilván.