Csatószeg
A közigazgatásilag Csíkszentsimon községhez tartozó település neve először az 1567-es adóösszeírásban szerepel, mint „Chijato zegh” vagy „Chyatozegh”, amikor 25 dénárt fizettek. Valószínű, hogy a múltban Csatószeg a mai település csak egy részének a neve volt és Szentsimon egyik tízeseként létezett. Egyházi könyvek és a szájhagyomány szerint a Csató család által lakott falurészt hívták így. Az 1823-as egyházi vizitáció a települést „Egyházas falu”-nak írja és a „Csatók-szege” csak a falu egy része volt. Csatószeg ma négy tízesre oszlik: Szentegyházasfalva vagy Templomalja tízes, Felsőtíz a Gödöraljával, Nyomás és Csuta vagy Csutak nevű tízesekre. A település tízesei zárt egységet alkotnak.
Csatószeg nevezetessége a római katolikus temploma. A Szent Simon és Júdás Tádé apostolok tiszteletére felszentelt templom hosszú időn át Csatószeg és Szentsimon anyaegyháza volt. Csíkszentsimon 1971-ben lett önálló egyházközség. Csatószeg egykori kápolnája már az 1400-as években létezett, amely a mai Mária kápolna helyén állott. A templom három újjáépítés stílusjegyeit viseli magán. Mai alakját 1778-ban nyerte. Megőrizte gótikus szentségfülkéjét, valamint két gótikus ajtókeretet. Terméskőből faragott keresztelőkútja a XIII. századból maradt vissza ránk, gótikus szentségtartója egyedi díszítőelemeket hordoz. Szárnyas oltára a XVI. századból származik. Nevezetesek a cinteremben található indamotívumos („életfás”) kőkeresztek. A temetőkertben külön helyet kaptak a régi legértékesebb síremlékek. Így az 1817-es Nap - Hold jelképes sírkő, a lábazatán életfával, mely két hervadó ág között fölfelé irányul, mint az élet forrása. Itt kapott helyet az 1793-ból származó keresztfa, bizánci felfogásra emlékeztető Jézussal. Szövege „Itt ketten egyek az Úrban nyugosznak” ősrégi mély felfogásra utal. A település kőfallal kerített, gótikus eredetű temploma Alcsík legöregebb temploma. Románia műemlékeinek hivatalos jegyzékében műemlékként van számon tartva.
A település határaiban felszínre törő borvízforrásokat már az 1800-as években említik írások. Az írásokban szereplő Tormási borvíz, mely az Olt bal oldali árterén tört fel, mára már elapadt. Csatószeg keleti részén, a Fiság mellékvölgyében feltörő Veressi borvizeket ma is használják a helybéliek. A település központjában levő, napjainkban Csatószegi vagy Nyomási borvíz néven ismert kutat 1959-ben fúrták. Az 1970-es évek elején a Csatószegi borvízzel szomszédos teleken a helyiek egy 6 káddal működő meleg fürdőt létesítettek, melyet főleg a falu lakói használtak reumás panaszok kezelésére. A fürdő sajnos csak egy évtizedig üzemelt, az épület ma lerobbant állapotban található, kihasználatlanul áll. A Nyomási borvizet a környék egyik legjobb borvizeként ismerik és használják. Nemcsak a helyiek körében népszerű, de más települések lakói is szívesen eljárnak Csatószegre érte.
A sütik segítenek szolgáltatásaink biztosításában. A weboldal további használatával beleegyezik a sütik használatába!